Nagy kaland az Északi-sark közelében
cinto.hu/programok/eszak-norvegia-es-spitzbergak-svalbard
A 24 órás nappalok 5 hónapig tartanak Svalbardon (ez a Spitzbergák norvég neve), mely az Északi Jeges-tengerben található. Európa legészakibb szárazföldje, a jegesmedvék legdélebbi európai élőhelye, a sarki rókák számára pedig az egyik utolsó rezervátum földrészünkön. A szigetcsoport számos apró földdarabon és zátonyon kívül hat nagyobb szigetből áll, 64,290 km2-nyi területén 7 (!) nemzeti park található. A természet szépsége egyszerűen hihetetlen! Hihetetlen, hogy mennyire más, mint amit elképzeltünk valaha is!

A nagyobb szigetek partjait mindenütt fjordok teszik szakadozottá, közülük az Isfjord nevű (a Ny-i Spitzbergán) a legjelentékenyebb. A nyáron is hófoltos, színes üledékrétegekből felépülő magaslatoknak se szeri, se száma; a legnagyobb hegycsúcs a Hornsundban (1386 m.). A nem túlságosan jelentős átlagos tengerszint feletti magasság ellenére a hegyek se szeri, se száma, s ezek zöme nagy kiterjedésű gleccsereket hord hátán, zár közre. Csupán a Sju Isfjoellen (7 gleccserág) végei 28 km-es partszakaszt fednek le! A gleccserek nagy terjedelmének az erősen arktikus klíma az oka. Még nyáron is, midőn a napsugarak a havat erősen olvasztják (ilyenkor simán lehet a tengerpartok közelében 8-10 °C-os „meleg”), az árnyékban mindig fagy. A július-augusztusban virágba boruló növényzet leginkább a partokra szorítkozik és főképpen harasztokból és mohákból áll. Utóbbiak közül egyes fajok nagy területeket borítanak, és a rénszarvasoknak szolgáltatnak kedvelt legelőket. (A kedves patások amúgy szabadon mászkálnak a fő település, Longyearbyen utcáin is, így velük nem lesz nehéz összefutni…) Más prémes állatokban (pld. sarki róka) és tengeri emlősökben is rendkívül gazdag a vidék, a két hónapos nyár során pedig vízi madarak milliói (lundák, lummák, sarki csérek, alkák) költenek itt. Mivel egyes helyeken korábban széntelepekre bukkantak, így a bálnavadászok egykori kis településeinek nyomai mellett a bányászati céllal létesült lakóterületekre (ma inkább romos farmoknak mondhatnánk őket) is bőven találunk példát. Ezek közül a máig Oroszországhoz tartozó Barentsburg a legjelentősebb, ahova vízum nélkül is ellátogathatunk egy pár órás hajókázással, s megtapasztalhatjuk, milyen is lehetett az élet a „kemény kommunizmus” idején….