Köszöntöm Önöket! A sütés-főzés egyszerre művészet és erény, a türelem erénye. A türelem minden jó szakács fontos tulajdonsága. S emellett az a képesség, hogy valaki előbb vásároljon, s azután döntsön, mit fog készíteni. Ez csaknem minden, amire a sütés-főzéshez szükség van. És még valamire – szeretetre. Szeretni kell az ételt, és szeretni kell azokat, akiket az asztalhoz várunk. Ha ez a két követelmény megvan, akkor lehet valaki művész. Most nem egy világhírű mesterszakácsra gondolok, inkább egy francia festőre, aki testi hibája ellenére teljes odaadással szerette az életet és művészi tehetségét a gasztronómiában is kamatoztatta. Az igazi bohém, a Moulin Rouge törzsvendége Toulouse Lautrec még a bordélyházakban is odaállt a tűzhely mellé és elkészítette kedvenc fogását, az olívaoljas örvös galambot. Imádta a legkülönbözőbb ízek keveredését és gazdagon bánt a fűszerekkel. Frank Sándor, mesterszakács ezúttal Lautrec nyomába lép, mondhatni, ő is az orgiákat hajszolja, persze nem a mulatókban és a bordélyokban, hanem az ízek mámoros világában.

A francia festő, Henri de Toulouse-Lautrec élénk, világra nyitott szelleme, érzékeny, barátságos lénye több mint három hónapon keresztül a szegediekhez is közel kerülhet. Műveit ugyanis a REÖK-ben láthatja a közönség egészen május 6-ig. A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású alkotójától csaknem száz képet állítottak ki, köztük olyan híres plakátokat, melyek a Moulin Rouge fülledt, bomlasztóan izgalmas, csillogó éjszakai világát ábrázolják. Toulouse-Lautrec legkedvesebb kánkán-táncosai, sanzonénekesei, prostituáltjai, bohócok és artisták kelnek életre a falakon. Életét és művészetét is meghatározta betegsége, az ún. tömöttcsontúság. Ez külsejében úgy jelentkezett, hogy felnőttként is mindössze 152 cm magas volt. Ennek ellenére nem keseredett meg a betegsége miatt, sőt életöröme jellemezte festészetét és szakácsművészetét is. A tűzhely mellett legalább olyan szabadsággal dolgozott, mint a festővászon előtt.

Frank Sándor, Venesz-díjas mesterszakács ezúttal egy egyedi fűszerkeverékben megforgatott, parmezános bundában sült csirkével kápráztat el bennünket. A hús fűszerezésének egyik elengedhetetlen része a só és a bors mellett a curry, ezt pedig a majoránna, az oregano és a bazsalikom teszi még pikánsabbá. A hozzáadott snidlinggel, fokhagymával és petrezselyemzölddel válik igazán izgalmassá. És még mindig nincs vége az összetevők egybekelésének. Az ízek házassága a mustárral és a fehérborral teljesedik ki, amelynek gyakorlati haszna is van, hiszen így lesz a keverék kenhető. A panírozásnál használt parmezán sajt és a fűszeres masszában megforgatott csirke végül ízorgiaként egyesül majd a szánkban a zsírjára sütött bacon szalonnával megbolondított burgonyasaláta körettel.

Legközelebb Móra Ferenc gasztronómiához fűződő viszonyáról tudhatunk meg többet. Az író bár tisztában, volt vele, hogy egy szakácskönyv megírása akkoriban biztos megélhetést nyújthat a családjának, mégsem pazarolta erre tehetségét. Felesége viszont elismert háziasszony hírében állott, így mikor kiadták receptjeinek gyűjteményét, az nagy sikert aratott. És ha már a hölgyeknél tartunk, Frank Sándor csongrádi töltött szüzet mutat be a következő adásban. Ha most fel is csillant férfi nézőink szeme, el is kell szomorítanom őket. Mesterszakácsunk az igen alacsony zsírtartalmú szűzpecsenyével rukkol elő és bolondítja meg a húst a legkülönbözőbb módokon. Kolbászhússal, libamájjal és húsos szalonnával ízesíti, majd mindezt tésztába csomagolja. Tehát orgiából így sem lesz hiány, már ami az ízeket illeti. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!

További receptvideók: torzsasztal.com

Loading more stuff…

Hmm…it looks like things are taking a while to load. Try again?

Loading videos…