Talán nincs nemzeti himnusz a világon a magyaron kívül, amely azért mond köszönetet istennek, mert borral és bőséggel ellátta az országot. Akkor most sírva vigadunk, hiszen kezdődik a szüret. Köztudott, hogy a szőlőfajták különböző időpontokban érik el a teljes érés állapotát. A Csaba gyöngyét pl. már július végén lehet szedni, a Szőlőskertek királynőjét augusztusban, a Leánykát, az Ezerjót szeptemberben, a Kövidinka és az Izsáki sárfehér szüretideje pedig október végén van. Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa elmeséli, hogy régen a fárasztó munka után kijárt a mulatság, melyet tréfás versengésekkel színesítettek. Kiderül az is, hogyan játszották az úgynevezett csőszjátékot. Ellátogatunk a határon túlra, Horgosra, ahol szüreti fesztivállal tisztelegtek az isteni nedű előtt. Végül a szőlő mellett a paprikának is hódolhatunk, mert ha fesztiválból nem volt elég, akkor jöjjön egy kis Paprikashow, méghozzá egyenesen Szegedről, ahol még Benke Laci bácsi is megfordult és nekünk is elárult pár titkot a paprikás ételekkel kapcsolatban.

A szőlő és a bor már a rómaiak óta mindennapos része volt a magyarok életének. A különböző szőlőtermelő vidékek sajátos karakterrel bírnak. Egy borospince előtt múlatva időnket az összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk, hiszen a borok jó zamata az adott táj szépségével párosul. A poháron átnézve még kékebb a tó, még zöldebbek a szőlőhegyek és még szebbek a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak. A bornak egyre több esemény, fesztivál, borünnep igyekszik rangot adni, és egyben kínál kitűnő szórakozást, kikapcsolódást a vendégeknek. Rendszeresek a „borhetek” és a különböző szüreti mulatságok. Márton napkor újbor-kóstolókat tartanak, de a Vince napi bor-ünnepek is egyre több érdeklődőt vonzanak. Barta László ezúttal a szép régi magyar szüreti népszokásokról emlékezik meg.

Az ősz eleje az igazi magyar vigadalom és a persze betakarítás ideje. Egy országra kiterjedő több száz éves hagyományt követve évről évre ilyenkor jön el a szüreti mulatságok, azaz a szüreti fesztiválok ideje. Lehet, hogy a fesztivál szót hallva nem elsőre a szüret jut eszünkbe, de nem tagadhatjuk, hogy egy-egy igazán jeles borvidéken hamisítatlan fesztiválhangulat uralkodik e tájt és bizony a térségek apraja nagyja jelen van és kiveszi a részét a mulatozásból. A határmenti Horgoson szeptember végén tisztelegtek különböző rendezvényekkel a szőlő és a belőle készülői isteni nedű előtt, így a bor rajongói és szakértői bőven találhattak maguknak kikapcsolódást. A fesztiválhoz más hagyományőrző, népzenei és szórakoztató programok is társultak. A bor és mustivó verseny mellett őzpörkölt főzésben mérhették össze tudásukat a résztvevők, még Rúzsa Magdi is ellátogatott a jeles eseményre.

Még maradhatunk a fesztiváli hangulatban, de térjünk vissza Szegedre! Három nap erejéig megelevenedett az egykori paprika piac a városban. A Csongrád Megyei Paprikasó a magyar konyha máig legnépszerűbb fűszerére, illetve a növényt termelő gazdákra hívja fel immár harmadik éve a közvélemény figyelmét. A több mint 250 éves szegedi fűszerpaprika nemcsak a városnak és Szentgyörgyi Albertnak hozott hírnevet, de a helyieknek is megélhetést nyújtott. Manapság azonban már az olcsóbb import termékek kiszorítják a magyar árut a hazai boltok polcairól. Az elmúlt 8 év alatt megtízszereződött a behozott paprika mennyisége és negyedére csökkent a hazai őrlemény előállítása. Kalocsa és Szeged környékén hat-nyolcezer ember vesztette el megélhetését, az ország pedig évente öt-hatmilliárd forinttal lett szegényebb. A Paprikasóra látogatók megkóstolhatták a dél-alföldi gazdák által termesztett ízes magyar paprikakülönlegességeket, sőt Benke Laci bácsi mesterfogásait is elleshették.

torzsasztal.com

Loading more stuff…

Hmm…it looks like things are taking a while to load. Try again?

Loading videos…